Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem
KEHOP-1.5.0-15-2015-00001
Kedvezményezett neve: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Konzorciumi partner: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem
Szerződött támogatás összege: 2.124.383.190 Ft
Támogatás mértéke (%-ban): 100%
Projekt azonosító száma: KEHOP-1.5.0-15-2015-00001
A Séd-Nádor-Gaja a Közép-Dunántúl legjelentősebb egybefüggő vízrendszere.
A Dunántúlon már a középkor elején foglalkoztak a vizek hasznosításával, kártételei elleni védekezéssel. A vízrendszer rendezése a XVIII. században kezdődött lecsapolási munkákkal. A Gaja-patak vízgyűjtőjén található Fehérvárcsurgói-tározó 1970-72 között épült meg a Kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya kapcsolódó beruházásaként, a Gaja-patakon érkező árvizek visszatartására. A tározó hasznosítási célja időközben megváltozott: az árvízcsúcs-csökkentő funkció mellett kialakult a tározó jóléti használata, emellett a Nádor-csatorna vizének mezőgazdasági célú hasznosításához a vízminőség javítása érdekében – ún. higítóvíz biztosításával – a tározóból vízpótlás is történt.
Az európai uniós támogatási rendszerek céljait szem előtt tartva a nagytérség rehabilitációjára 2004-ben előzetes megvalósulási tanulmány készült. A célkitűzés egy komplex területfejlesztési program megvalósítása volt, az alábbi célok teljesülése révén:
A megfogalmazott területfejlesztési elképzelésből egy szelet a „Séd-Sárvízi-Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja” tárgyú KDOP-4.1.1/D-09-2009-0001 azonosítószámú regionális fejlesztési program keretében nyert támogatást. A fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg 2012-ben. A projekt megvalósítás összköltsége: 1.207.403.054 Ft.
A területfejlesztési program következő lépéseként, a vízrendszer további fejlesztése érdekében a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem projekt keretében a Gaja-patakon létesült Fehérvárcsurgó-tározó kapacitásbővítésére kerül sor.
A tározó bővítésének szükségességét és időszerűségét indokolja egyrészt a Magyarországon 2008-ban megjelent "Nemzeti éghajlat változási stratégia 2008-2025", mely szerint Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható.
Ennek egyik jele a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer vízfolyásain a heves lefutású árhullámok – ún. villámárvizek – gyakoriságának növekedése, amelyet a 2010. május-júniusi időszak és a 2013. évi tavaszi ár- és belvízi helyzet is alátámaszt: a Fehérvárcsurgói-tározóban 2010. évben 659 cm (eddigi legnagyobb vízállás) vízszinttartás mellett mintegy 11,1 millió m3 víz betározására került sor, míg 2013 évben 459 cm vízállással 7,5 millió m3 vízmennyiséget tartott vissza a tározó, tehermentesítve ezzel Székesfehérvár város belterületi szakaszát is.
A folyamatban lévő "Séd-Nádor csatorna vízminőségének javítása" kármentesítési program pedig alapvetően megváltoztatja, javítja a vízrendszer ökológiai állapotát és így lehetővé válik a teljes vízrendszer időben és térben rugalmas kormányzása, a vízmennyiség optimális hasznosulása. Ez szintén szükségessé és indokolttá teszi a tervezett fejlesztés megvalósítását.
A tározó funkciójának és műszaki állapotának felülvizsgálatát alapvetően a megépítés óta eltelt több mint 40 év is időszerűvé teszi.
A Fehérvárcsurgói-tározó amellett, hogy biztosítja a káros nagyvizek visszatartását, lehetőséget biztosít a többlet vízigények kiszolgálására is. Az utóbbi évek szélsőséges, csapadékos időjárása miatt a tározó árvízcsúcs-csökkentő szerepe újfent előtérbe került. A tározó árvízvédelmi fejlesztése révén javíthatók a dombvidéki vízgazdálkodás feltételei és nő a minőségi korlátozás nélkül felhasználható szabad vízkészlet mennyisége.
A tározó kapacitásbővítése után nő a visszatartható édesvíz mennyisége, mérséklődnek a vizek többletéből vagy hiányából származó kedvezőtlen hatások.
A vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetésének, valamint a szélsőségesebbé váló időjárás hatásainak pontosabb nyomon követése érdekében szükséges a tározó vízgyűjtő területén a csapadékmérő, vízszintészlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása.
Az üzemirányítási rendszer fejlesztése megköveteli a szükséges infrastruktúra megteremtését a gátőrháznál.
A „Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem” projekt fő célja a KEHOP-1.5.0 pályázati felhívásban rögzítetteknek megfelelően a dombvidéki területeken a csapadékvíz helyben tartása, a felszíni vízlevezetés, lefolyás lassítása, a dombvidéki kisvízfolyások vízhozamának egyenletesebbé tétele a hasznosítási lehetőségek együttes megteremtésével.
A projekt kitűzött célja olyan beavatkozások megvalósítása, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti értékek védelmét, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését, a karsztvízzel, a bel- és csapadékvízzel mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztését és a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelését.
A projekt céljának elérése érdekében az alábbi főbb projektelemek valósulnak meg: tározó kapacitásbővítése (völgyzárógát átépítése, kereszttöltés építése, oldaltöltés átépítése, fenékszigetelés bővítése, fenékleürítő és vízlebocsátó műtárgy átépítése, vészárapasztó átépítése, tározótér rendezése, erdei út megemelése, partvédelem, bukó átépítése), gátőrház felújítása, monitoring- és üzemirányítási rendszer kiépítése. A tározó kiépítési szintje (maximális üzemi vízszint) 149,0 mBf szintről 151 mBf szintre emelkedik.
A fejlesztés szükségessége valós társadalmi/gazdasági igényeken alapul, megvalósulásával javul a térség vízkárvédelme, nő az ár- és belvízvédelmi biztonság, valamint a vízvisszatartás megvalósításával mind mennyiségi, mind minőségi értelemben javul a vízrendszer vízkészlet-gazdálkodása.
A 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat hirdette ki a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretét, amely kiemelt projektként tartalmazza a projektben szereplő fejlesztést, ezzel is megalapozva a projekt szakpolitikai támogatottságát.
A projekttel szembeni szakmai elvárás a tározói kapacitásbővítése az árvízi biztonság és a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságának érdekében.
Az előírásoknak megfelelő szintre és méretűre kiépített gátak, védvonalak hosszának változása:
A mértékadó vízhozamtól megvédett állandó lakosok száma 25.856 fő
A hasznos tározótérfogat növekedése 6.550.000 m3-re
A bővítést követően rendelkezésre álló vízmennyiség 15 millió m3/év
A Fehérvárcsurgói-tározó vízhasznosítási célú bővítése hosszú távra megnöveli a Gaja-patak alsó szakaszán és a Nádor-csatornán a vízszolgáltatás biztonságát, az üzemeltetés rugalmasságát, illetve lehetővé teszi újabb vízigények kielégítését, úgy, hogy közben az árvízi biztonság nem csökken. Lehetővé válik a téli-tavaszi – várhatóan megnövekedő – lefolyás átmeneti befogadása, tárolása és az egyre szárazabbá váló nyári időszakokban történő felhasználása.
A tározóban kiépítendő fenékszigetelés jelentős mértékben elősegíti a karsztvizek vízminőségének megóvását.
Az előírásoknak megfelelő szintre és méretűre kiépített gátak, védvonalak megvalósulásával, valamint a tározó egyéb elemeinek korszerűsítésével, a létesítmény hosszú távú biztonságos üzemelést, további minimum 50 éves élettartamot garantál.
A maximális üzemi vízszint egész évben tartható, mert a maximális árvízszintig betározható mennyiség elegendő az árhullámok biztonságos transzformálására, az árhullám hosszabb idő alatt, de kisebb csúcsértékű, egyenletesebb vízhozammal történő lebocsájtásával.
A tározó vize kiváló minőségű, ezért hígítóvízként használható fel a térség szennyvizeinek befogadójaként működő Nádor-csatornán esetleg bekövetkező havária esetén.
Vízkészletgazdálkodási szempontból javul a vízrendszer állapota, erősödik a tározó alatti Gaja szakasz és a Nádor-csatorna „zöldfolyosó jellege”, javul a vízhez kötődő szárazföldi élőlények élettere. A helyi növény- és állatvilág gazdagítása mellett kedvezőbb környezetet biztosít a vonuló madarak számára is.
A fejlesztési elképzelés megvalósulása esetén a kialakított önálló monitoringelem egységes rendszerbe helyezve, közcélú adatként, grafikus és térinformatikai megjelenítéssel interneten elérhetővé válik.
A korszerű előrejelző rendszer kiépítése lehetővé teszi az árvizek időszakos visszatartását a tározóban a Gaja-patak és a Nádor –csatorna mentesítése érdekében, így jelentősen javul a vízrendszer árvízvédelmi biztonsága.
A projekt összköltsége: 2.124.383.190 Ft
A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2021. május 28.
Mészáros és Mészáros Kft.
8086 Felcsút, 0311/5 hrsz.
Telefon: 22/ 594-016
Geo Prizma Kft.
8000 Székesfehérvár, Bodrogi u. 43.
Telefon: 30/237-1809
Lakás Családi Ház Ingatlan Kft.
8000 Székesfehérvár, Színház u. 4. fszt. 1.
Telefon: 70/370-7320
VIZITERV Consult Kft.
1149 Budapest, Angol u. 32.
Telefon: 1/384-4224
ISTER Mérnökiroda Kft.
2091 Etyek, Hősök tere 11.
Telefon:22/223-353
Fehérvári Médiacentrum Kft.
8000 Székesfehérvár, Szent Vendel u. 17./A
Telefon:22/516-100
