Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem
KEHOP-1.5.0-15-2015-00001
A tározó árvízvédelmi fejlesztésének szükségességét és időszerűségét a Magyarországon 2008-ban megjelent "Nemzeti éghajlat változási stratégia 2008-2025" indokolta, mely szerint az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekben az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható. Ennek egyik jele a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer vízfolyásain a heves lefutású árhullámok – ún. villámárvizek – gyakoriságának növekedése, amely miatt a tározó árvízcsúcs-csökkentő szerepe ismét előtérbe került.
A tározó a megépítése óta fontos szerepet játszott a Gaja-patakon érkező árvizek visszatartásában. Ezt a szerepét megfelelően példázza a 2010. május-júniusi és a 2013. évi tavaszi villámárvizek által előidézett súlyos ár- és belvízi esemény, amelynek ideje alatt rekordmennyiségű többletvíz átmeneti tározásával vált lehetővé Székesfehérvár belterületi szakaszának megvédése a vízkároktól.
A tározó emellett jelentős mezőgazdasági vízigényeket is kiszolgál. Az éghajlatváltozás hatásai, illetve az építése óta eltelt idő ugyanakkor szükségessé és időszerűvé tették mind funkciójának, mind pedig műszaki állapotának felülvizsgálatát. A megvalósított árvízvédelmi fejlesztés tulajdonképpen a tározó kapacitásának növelése, az üzemi vízszint megemelése úgy, hogy közben az árvízi biztonság nem csökken. Az ilyen módon rendelkezésre álló többlet vízkészlet 3,1 millió m3-rel növeli a minőségi korlátozás nélkül felhasználható szabad vízkészlet mennyiségét az egyre szárazabbá váló nyári időszakok során, erősítve ezzel a tározó többcélú hasznosítási lehetőségét. A kapacitásnöveléssel összhangban megtörtént egyebek között a völgyzárógát, a fenékleürítő és a vízlebocsátó műtárgy átépítése, illetve egy új vészárapasztó kialakítására került sor. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a tározóban nagyobb árhullámok visszatartására is.
Az árvízvédelmi fejlesztés mellett a vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetéséhez a projektben kiemelt szerepet kapott egy korszerű monitoring és üzemirányítási rendszer kiépítése is. Ennek keretében megtörtént a csapadékmérő, vízszintészlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása. Ezek együttesen korszerű előrejelző-rendszerként működnek, hozzájárulnak az egyre szélsőségesebbé váló időjárás valós idejű hatásainak pontosabb nyomonkövetéséhez. A rendszer részeként telepítésre került egy nagy felbontású meteorológiai miniradar is, amely a tározó optimális üzemeltetését biztosító korszerű üzemirányítási rendszer fő elemeként lehetővé teszi a vízgyűjtő területen a csapadékjelenségek eloszlásának és intenzitásának azonnali érzékelését, a nagycsapadékok biztonságos idejű előrejelzését. Az ilyen típusú időjárási radarok maximális hatósugara 108 km, azonban a kellően részletgazdag felbontás érdekében a Fehérvárcsurgói-tározón kihelyezett radar hatósugara 36 km. A radar műszaki egységét tartalmazó un. "radardóm" mellett rendkívül fontos az irányító feladatokat ellátó és nagy mennyiségű nyers adatokat feldolgozó számítógépes szoftver, mely szintén a gyártó olasz cég szellemi terméke.
A nagy felbontású csapadékradarral lehetőség nyílik a célterületen kívül is az egész térségben egyre nagyobb problémát okozó, nagy intenzitású csapadékok helymeghatározására, melynek eredményeképpen a hirtelen lehulló csapadékokra való intézkedési idők a jövőben jelentősen csökkenthetővé válnak. A várható csapadéktevékenység előrejelzésével és a megfelelő megelőző intézkedésekkel a vízkárok mértéke jelentősen csökkenthető, még Székesfehérvár vonatkozásában is.
A meteorológiai miniradar telepítésére az eredeti elképzelések szerint tavasszal került volna sor, azonban az új típusú koronavírus járvány miatti korlátozó intézkedések következtében az eszköz csak augusztusban érkezett meg az olaszországi gyártótól. A radar telepítésére több lehetséges helyszín is adódott, végül a hatósugár biztosítása érdekében a Fehérvárcsurgói-tározó leeresztő műtárgyán lett elhelyezve. A műszer által regisztrált időjárási adatok egy hidrológiai előrejelző és üzemirányító rendszerbe futnak be, így biztosítva a jövőben a tározó optimális üzemeltetését. Ilyen "megerősített" döntéstámogatásra most már a budapesti és pogányvári radarok mellett a fehérvárcsurgói miniradar is képes.
A megvalósuló üzemirányító és előrejelző hidroinformatikai rendszer a tározó komplex hasznosításának lehetőségét erősíti, úgy hogy az árvízcsúcs csökkentő szereppel összhangba hoz egyéb hasznosítási célokat is, mint például a karsztvízkészlet védelme, vagy a térség mezőgazdasági vízhasznosításának fejlesztése. Mindez úgy érhető el, ha a tározó mindenkori vízszintje a valós idejű és a várható időjárási viszonyokhoz igazítható az elvárt vízkészlet rendelkezésre állásának biztosítása mellett.
Az egyes projektelemek megvalósításának ütemezése a tározó horgászati célú hasznosításának figyelembevételével történt.
Megvalósított projektelemek:
tározó kapacitásbővítése
