Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem

A Séd-Nádor-Gaja a Közép-Dunántúl legjelentősebb egybefüggő vízrendszere.

A Dunántúlon már a középkor elején foglalkoztak a vizek hasznosításával, kártételei elleni védekezéssel. A vízrendszer rendezése a XVIII. században kezdődött lecsapolási munkákkal. A Gaja-patak vízgyűjtőjén található Fehérvárcsurgói-tározó 1970-72 között épült meg a Kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya kapcsolódó beruházásaként, a Gaja-patakon érkező árvizek visszatartására. A tározó hasznosítási célja időközben megváltozott: az árvízcsúcs-csökkentő funkció mellett kialakult a tározó jóléti használata, emellett a Nádor-csatorna vizének mezőgazdasági célú hasznosításához a vízminőség javítása érdekében – ún. higítóvíz biztosításával – a tározóból vízpótlás is történt.

Az európai uniós támogatási rendszerek céljait szem előtt tartva a nagytérség rehabilitációjára 2004-ben előzetes megvalósulási tanulmány készült. A célkitűzés egy komplex területfejlesztési program megvalósítása volt, az alábbi célok teljesülése révén:

• a jó vízminőség a mezőgazdasági és természetvédelmi tevékenységhez, a megfelelő vízkormányzással átalakított vízrendszeren,
• a vízkárelhárítás (ár- és belvízvédelem) feltételeinek javítása.

A megfogalmazott területfejlesztési elképzelésből egy szelet a „Séd-Sárvízi-Malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programja” tárgyú KDOP-4.1.1/D-09-2009-0001 azonosítószámú regionális fejlesztési program keretében nyert támogatást. A fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg 2012-ben. A projekt megvalósítás összköltsége: 1.207.403.054 Ft.

A területfejlesztési program következő lépéseként, a vízrendszer további fejlesztése érdekében a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem projekt keretében a Gaja-patakon létesült Fehérvárcsurgó-tározó kapacitásbővítésére kerül sor.

A tározó bővítésének szükségességét és időszerűségét indokolja egyrészt a Magyarországon 2008-ban megjelent "Nemzeti éghajlat változási stratégia 2008-2025", mely szerint Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható.

Ennek egyik jele a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer vízfolyásain a heves lefutású árhullámok – ún. villámárvizek – gyakoriságának növekedése, amelyet a 2010. május-júniusi időszak és a 2013. évi tavaszi ár- és belvízi helyzet is alátámaszt: a Fehérvárcsurgói-tározóban 2010. évben 659 cm (eddigi legnagyobb vízállás) vízszinttartás mellett mintegy 11,1 millió m³ víz betározására került sor, míg 2013 évben 459 cm vízállással 7,5 millió m³ vízmennyiséget tartott vissza a tározó, tehermentesítve ezzel Székesfehérvár város belterületi szakaszát is.

A folyamatban lévő "Séd-Nádor csatorna vízminőségének javítása" kármentesítési program pedig alapvetően megváltoztatja, javítja a vízrendszer ökológiai állapotát és így lehetővé válik a teljes vízrendszer időben és térben rugalmas kormányzása, a vízmennyiség optimális hasznosulása. Ez szintén szükségessé és indokolttá teszi a tervezett fejlesztés megvalósítását.

A tározó funkciójának és műszaki állapotának felülvizsgálatát alapvetően a megépítés óta eltelt több mint 40 év is időszerűvé teszi.